Az ötödik kontinensre is eljutott a Balassi-kard
Kürti László költő kapta idén a Balassi Bálint-emlékkardot, a magyar alapítású nemzetközi irodalmi díjat Bálint napján Kiss-Rigó László püspök adta át Szegeden.
Kiss-Rigó László azt kívánta a költőnek, hogy az igazi kard szimbolikus erejével küzdjön, szolgáljon, alkosson a jóért, az igazért, a szépért, mindannyiunk lelki és szellemi gazdagításáért.
Kürti László úgy fogalmazott, kétféle költészet létezik, az egyik az élet, másik az irodalom felől közelít. Költészetét - akárcsak Balassi Bálintét - a gyakorlati valóságtapasztalat jellemzi, s számára is meghatározó a lovas élet. Mint mondta, nagy megtiszteltetésnek tartja, hogy pont ő érdemelte ki a 25., jubileumi Balassi Bálint-emlékkardot.
A negyvennégy éves Kürti László az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskolán, a Semmelweis Egyetemen, majd a Debreceni Egyetemen tanult. 1999-ben Félszavak címmel jelent meg első verseskötete, melyet eddig öt követett. A Mátészalkán tanárként dolgozó költő munkásságát többek közt a Tokaji Írótábor Nagydíjával és Bella István-díjjal is elismerték.
Angyalosi Gergely irodalomtörténész méltatásában úgy fogalmazott, hogy költő az, akinek saját világa van. Ez a saját világ első kötetétől kezdve jelen van Kürti László verseiben. Önálló lírai univerzumot teremtett, csak rá jellemző kapcsolatot alakított ki a nyelvvel, megtalálta saját beszédmódját, mellyel az őt foglalkoztató létproblémákat, emlékfoszlányokat, kétségeket fogalmazza meg. Szenvedélyesen keresi az igazságot önmagával és a világgal kapcsolatban. Kürti László lírája a kortárs magyar költészet karakterisztikus, kiérlelt példája - hangsúlyozta a professzor.
Az irodalmi elismerés másik idei díjazottja Ross Gillett ausztrál költő, műfordító, aki a járvány miatt nem utazhatott Magyarországra. A díj alapítója, Molnár Pál elmondta, ez azonban csak késlelteti, de nem hiúsítja meg számára az emlékkard átadását.
Az 1949-ben Melbourne-ben született Ross Gillett a Balassi Kard Művészeti Alapítvány elnökének, Molnár Pálnak a fölkérésére, Ausztráliában élő magyarok – Csapó Endre, Kapantzián Artúr – közvetítése révén került kapcsolatba a magyar irodalommal. Alkotásai valószínűleg az első ausztrál Balassi-fordítások, munkája lehetővé tette, hogy a magyar alapítású irodalmi díj Ázsia, Afrika, Észak- és Dél-Amerika után az ötödik kontinensre is eljusson.
Az 1997-ben Molnár Pál újságíró által alapított irodalmi elismerést évente egy magyar anyanyelvű és egy külföldi költőnek adják át. A díj a 16. századi magyar végvári szablya mintájára kovácsolt kard.
MTI, balassi.eu
Megcsókolja Balassi megszentelt kardját a poéta, Kürti László a jubileumi kardceremónián, 2021 berurár 14-én Bálint napján Szegeden.
Molnár Csenge Hajna felvétele
Az ausztrál műfordítóval a magyar alapítású nemzetközi irodalmi díj, a Balassi Bálint-emlékkard az ötödik kontinensre is eljutott. Ross Gillett híres költő és műfordító a Covid-korlátozások miatt csak videón tudott jelent lenni a XXV., jubileumi kardceremónián, ám amint a díj alapítója, Molnár Pál elmondta: ez csak késlelteti a díjátvételt, de nem hiúsítja meg.
Molnár Csenge Hajna felvétele
Molnár Pál, a Balassi Kard Művészeti Alapítvány elnöke a szegedi püspöki kápolnában 2021. január 20-án. A kápolnában tartott misén Kiss-Rigó László szeged-csanádi megyés püspök megszentelte azt a két szablyát, amelyet Balassi Bálint-emlékkard irodalmi díjként Bálint napján átadnak egy magyar költőnek és egy külföldi műfordítónak.
MTI/Rosta Tibor