Hírek, aktuális / Több hektáron égett az aljnövényzet
2019-07-06 11:34:10
Több hektáron égett az aljnövényzet Kemenesmagasinál
A tűz oltásánál közel nyolcvan tűzoltó hét gépjárműfecskendővel és négy vízszállítóval vett részt, az oltási munkálatokat nehezítette, hogy a területtől messze volt a vízforrás, így ingajáratban kellett megoldani a vízszállítást.
Nyolc hektár akác, tíz hektár fenyő és nyolc hektár tölgyerdő aljnövényzete és a közte lévő füves területek égtek Kemenesmagasi közelében pénteken délután. A helyszínre Szombathelyről, Sárvárról, Pápáról, Csornáról, Ajkáról, Kapuvárról hivatásos, Celldömölkről önkormányzati, Köcskről, Kamondról és Jánosházáról és Kenyeriből önkéntes tűzoltók és a Kemenesalja Mentőcsoport is érkezett. Az egységek több vízsugárral, több órás megfeszített munkával körbehatárolták, majd eloltották a lángokat. A tűz oltását nehezítette a szél és az, hogy a vízutánpótlást csak ingajáratban tudták megoldani az egységek, ugyanis a területtől messze volt a vízforrás. A tűz oltását a Vas Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság igazgatóhelyettese végezte.
Magyarországon nem jellemzőek a dél-európai országokban előforduló nagy kiterjedésű erdőtüzek. A hazai erdőkben felszíni tüzek fordulnak elő, amikor az erdő talaján levő avar és egyéb elhalt növényi részek, kisebb cserjék égnek. Ha a tűz már a fák lombozatát is érinti, azt koronatűznek nevezik. A koronatüzek Magyarországon nagyon ritkák, ha mégis előfordulnak, kiterjedésük mindössze néhány hektárra korlátozódik.
A szabadtéri tüzek oltásánál a tűzoltók számára a legnagyobb nehézséget az okozza, hogy az erdőkben, mezőkön nem áll rendelkezésre oltóvíz. Egy településtől, mindenféle természetes vízfolyástól és tótól távol fekvő területre egy tűz esetén el kell juttatni a megfelelő mennyiségű oltóvizet. A tűzoltóutókon van bizonyos mennyiségű oltóvíz, azonban egy nagyobb kiterjedésű szabadtéri tűz esetén külön vízszállító járművekkel kell a helyszínre juttatni az oltóvizet.
A szabadtéri tüzek esetében mindig elsődleges feladat annak körülhatárolása és terjedésének megfékezése, ám ez nagy terület esetén nem könnyű. A tűz irányában pedig mindenkit értesíteni kell, ha a környéken települések vannak, a legrosszabb esetben az ott élőket ki kell telepíteni.
Aki szabadtéri tüzet észlel, a füsttel ellenkező irányba hagyja el a területet és haladéktalanul hívja a 112-es segélyhívó számot.
A szabadtéri tüzekre is igaz, hogy egyszerűbb megelőzni, mint megfékezni azokat. Néhány egyszerű szabály betartásával minimálisra csökkenthetjük a számukat:
• Kerti zöldhulladékot csak ott szabad égetni, ahol ezt az önkormányzat rendeletben engedélyezi. Ilyen esetben is csak a rendeletben meghatározott időben szabad égetni.
• Ha az önkormányzatnak nincs a kerti zöldhulladék égetésre vonatkozó rendelete, akkor az tilos. Budapest teljes közigazgatási területén tilos a zöldhulladék-égetés.
• A szabadban meggyújtott tüzet soha ne hagyják felügyelet nélkül és minden esetben gondoskodjanak megfelelő mennyiségű oltóanyagról.
• Mindig legyen helyben a tűz oltására alkalmas kéziszerszám, és csak akkora tüzet gyújtsanak, amekkorát folyamatosan felügyeletük alatt tudnak tartani.
• Erdőben csak a kijelölt tűzrakóhelyen szabad tüzet gyújtani és csak akkor, ha nincs elrendelve az adott területre tűzgyújtási tilalom. Az, hogy hol van elrendelve tűzgyújtási tilalom, látható a katasztrófavédelem weboldalának nyitóoldalán: http://www.katasztrofavedelem.hu/
• A sütögetés után a tüzet fedjék be legalább 5 centiméter földdel, hogy a tűz ne tudjon újra meggyulladni.
• Ha feltámad a szél, azonnal hagyják abba az égetést és oltsák el a tüzet.
• Az autóból, vonatról ne dobjanak ki égő cigarettacsikket, mert a száraz az út menti növényzet pillanatok alatt meggyulladhat.
• Erdőben, füves területen álló autó motorját ne járassák, mert a kipufogó hőjétől is meggyulladhat az aljnövényzet.
• Üveghulladékot se hagyjanak az erdőben, réten, mert egyrészt szennyezi a környezetet, másrészt pedig az üveg a nap sugarait összegyűjtve nagyítóként képes meggyújtani a növényzetet.
A tűz oltásánál közel nyolcvan tűzoltó hét gépjárműfecskendővel és négy vízszállítóval vett részt, az oltási munkálatokat nehezítette, hogy a területtől messze volt a vízforrás, így ingajáratban kellett megoldani a vízszállítást.
Nyolc hektár akác, tíz hektár fenyő és nyolc hektár tölgyerdő aljnövényzete és a közte lévő füves területek égtek Kemenesmagasi közelében pénteken délután. A helyszínre Szombathelyről, Sárvárról, Pápáról, Csornáról, Ajkáról, Kapuvárról hivatásos, Celldömölkről önkormányzati, Köcskről, Kamondról és Jánosházáról és Kenyeriből önkéntes tűzoltók és a Kemenesalja Mentőcsoport is érkezett. Az egységek több vízsugárral, több órás megfeszített munkával körbehatárolták, majd eloltották a lángokat. A tűz oltását nehezítette a szél és az, hogy a vízutánpótlást csak ingajáratban tudták megoldani az egységek, ugyanis a területtől messze volt a vízforrás. A tűz oltását a Vas Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság igazgatóhelyettese végezte.
Magyarországon nem jellemzőek a dél-európai országokban előforduló nagy kiterjedésű erdőtüzek. A hazai erdőkben felszíni tüzek fordulnak elő, amikor az erdő talaján levő avar és egyéb elhalt növényi részek, kisebb cserjék égnek. Ha a tűz már a fák lombozatát is érinti, azt koronatűznek nevezik. A koronatüzek Magyarországon nagyon ritkák, ha mégis előfordulnak, kiterjedésük mindössze néhány hektárra korlátozódik.
A szabadtéri tüzek oltásánál a tűzoltók számára a legnagyobb nehézséget az okozza, hogy az erdőkben, mezőkön nem áll rendelkezésre oltóvíz. Egy településtől, mindenféle természetes vízfolyástól és tótól távol fekvő területre egy tűz esetén el kell juttatni a megfelelő mennyiségű oltóvizet. A tűzoltóutókon van bizonyos mennyiségű oltóvíz, azonban egy nagyobb kiterjedésű szabadtéri tűz esetén külön vízszállító járművekkel kell a helyszínre juttatni az oltóvizet.
A szabadtéri tüzek esetében mindig elsődleges feladat annak körülhatárolása és terjedésének megfékezése, ám ez nagy terület esetén nem könnyű. A tűz irányában pedig mindenkit értesíteni kell, ha a környéken települések vannak, a legrosszabb esetben az ott élőket ki kell telepíteni.
Aki szabadtéri tüzet észlel, a füsttel ellenkező irányba hagyja el a területet és haladéktalanul hívja a 112-es segélyhívó számot.
A szabadtéri tüzekre is igaz, hogy egyszerűbb megelőzni, mint megfékezni azokat. Néhány egyszerű szabály betartásával minimálisra csökkenthetjük a számukat:
• Kerti zöldhulladékot csak ott szabad égetni, ahol ezt az önkormányzat rendeletben engedélyezi. Ilyen esetben is csak a rendeletben meghatározott időben szabad égetni.
• Ha az önkormányzatnak nincs a kerti zöldhulladék égetésre vonatkozó rendelete, akkor az tilos. Budapest teljes közigazgatási területén tilos a zöldhulladék-égetés.
• A szabadban meggyújtott tüzet soha ne hagyják felügyelet nélkül és minden esetben gondoskodjanak megfelelő mennyiségű oltóanyagról.
• Mindig legyen helyben a tűz oltására alkalmas kéziszerszám, és csak akkora tüzet gyújtsanak, amekkorát folyamatosan felügyeletük alatt tudnak tartani.
• Erdőben csak a kijelölt tűzrakóhelyen szabad tüzet gyújtani és csak akkor, ha nincs elrendelve az adott területre tűzgyújtási tilalom. Az, hogy hol van elrendelve tűzgyújtási tilalom, látható a katasztrófavédelem weboldalának nyitóoldalán: http://www.katasztrofavedelem.hu/
• A sütögetés után a tüzet fedjék be legalább 5 centiméter földdel, hogy a tűz ne tudjon újra meggyulladni.
• Ha feltámad a szél, azonnal hagyják abba az égetést és oltsák el a tüzet.
• Az autóból, vonatról ne dobjanak ki égő cigarettacsikket, mert a száraz az út menti növényzet pillanatok alatt meggyulladhat.
• Erdőben, füves területen álló autó motorját ne járassák, mert a kipufogó hőjétől is meggyulladhat az aljnövényzet.
• Üveghulladékot se hagyjanak az erdőben, réten, mert egyrészt szennyezi a környezetet, másrészt pedig az üveg a nap sugarait összegyűjtve nagyítóként képes meggyújtani a növényzetet.
Eseménynaptár
Hírek, aktuális
2024-04-23 08:53
Szurkolói ankétot tartottak Körmenden
A szurkolók nem maradtak adósak a kérdésekkel.Tovább
ÖNKORMÁNYZAT
