Hírek, aktuális / Általános iskolások pályaválasztása 2018
2018-09-08 11:12:31
Általános iskolások pályaválasztása 2018
Az MKIK GVI (MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet) 2018-as országos pályaorientációs vizsgálata a pályaválasztás előtt álló, hetedik osztályos általános iskolás tanulók továbbtanulás és szakmaválasztás iránti érdeklődését vizsgálja. Az eredmények a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) 2018-as országos pályaorientációs vizsgálatának eredményein alapulnak, 9071 fő adatai alapján.
A tanulók közül már majdnem mindenki (92%) foglalkozott a továbbtanulás kérdéseivel. Közülük a legtöbben (85%) a szülőkkel való beszélgetést választották a tájékozódásra, 70%-uk osztályfőnöki órán, 34%-uk iskolai pályaválasztási rendezvényen, 24%-uk pedig idősebb barátoktól szerezte az információit.
A megszerzendő végzettséggel kapcsolatban a legtöbb tanulónak azt tanácsolták a szülei, hogy szerezzenek szakmát és érettségit (25%). Hasonló arányban adták azt a tanácsot is, hogy diplomás emberek legyenek (24%). A tanulók 22%-ára a szülők rábízzák a választást, 13%-nak érettségit, 10%-nak szakma szerzését tanácsolják, 5% pedig még nem beszélgetett szüleivel a továbbtanulásról.
A legtöbb tanulónak (80%) azt a tanácsot adták a szülei, hogy szerezzen olyan szakmát, amivel szívesen foglalkozna. A tanulók körülbelül 55%-ának azt javasolták szülei, hogy olyan szakmát szerezzen, amivel jól tud majd keresni.
A továbbtanulási terveket tekintve a legtöbb diák főiskolai vagy egyetemi diplomát szeretne szerezni (36%), őket követik azok, akik szakmát és érettségit szeretnének (23%), 15%-uk szakképzettséget szeretne, 12%-uk szakgimnáziumi érettségit. A tanulók 9%-a gimnáziumi érettségit kíván szerezni, 5%-uk pedig technikusi végzettséget. A tanulók mindössze 1%-a jelezte, hogy az általános iskola után nem szeretne tovább tanulni.
A jövőbeli foglalkozások tekintetében a sportolás, a számítógépes munka és a szakácsmesterség a legnépszerűbb a diákok körében.
A legtöbb tanuló jövőbeli munkájával kapcsolatban azt tartja a legfontosabbnak, hogy biztos munkahelye legyen (98%-uk szerint fontos ez), valamint, hogy sok pénzt keressen (95%), illetve hogy jó kapcsolata legyen a munkatársaival (93%) és érdekes legyen a munkája (93%).
A hetedik osztályos diákok továbbtanulási terveire jelentős mértékben hatnak életkörülményeik: a szegény környezetben felnövő gyerekek tanulási, pályaválasztási ambíciói sokkal alacsonyabb szintűek, mint a jobb módú családból származóké. Így a rossz körülmények között élő fiatalok jellemzően érettségit nem adó szakközépiskolába készülnek, és közülük sokkal kevesebben terveznek felsőfokú tanulmányokat végezni, mint jobb módú családból származó társaik közül.
A továbbtanulást tekintve a nyugat-dunántúli diákok tervezik legmagasabb arányban (14%), hogy szakgimnáziumi érettségi szereznek. Szakképzettség megszerzését lényegében az átlagnak megfelelő arányban tervezik, míg a felsőoktatásban való részvételi tervek szintén átlaghoz közeli, de némileg az alatt maradó arányban jellemzőek rájuk. A tervezett továbbtanulás átlagos időtartama szintén megközelíti az országos átlagot a régióban, de némileg az alatt marad (5,9 év). Zala megye lényegesen elmarad a régió másik két megyéjétől: míg itt csak 5,6 év a továbbtanulás tervezett időtartama, Győr-Moson-Sopron megyében 6,0 év, míg Vas megyében 6,1 év. A Nyugat-Dunántúlon tanácsolják a szülők legnagyobb arányban gyermekeiknek, hogy érettségit szerezzenek, illetve a régióban szorgalmazzák leginkább a pályaválasztási rendezvényeken való részvételt, és itt a legkisebb azon szülők aránya, akik szerint nem fontos a szakmaválasztás. A régióban a második legmagasabb a sporthírek, valamint az utazás iránt érdeklődő diákok aránya. Szakmacsoportonként nézve a nyugat - dunántúli diákok csak a műszaki és mérnöki munkák, valamint a gasztronómiai munkák iránt mutatnak átlag alatti érdeklődést, a többi terület esetében némileg átlag fölötti érdeklődés jellemző rájuk.
Az adatokból azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a szülők jelentős része (több, mint a kétharmada) azt szeretné, hogy gyermeke szakképzettséget, vagy szakmát és érettségit szerezzen az általános iskola után, de emellett több mint egynegyedük felsőfokú végzettséget szán neki. A szülők és gyermekeik továbbtanulási céljai általában egybeesnek; a szülők leginkább gyermekük tehetségének, érdeklődésének megfelelően alakítják ki véleményüket a továbbtanulással és a pályaválasztással kapcsolatban, de nagyon sok esetben saját szakmájuk folytatását is elvárják gyermeküktől. A szülők iskolai végzettsége sok esetben továbbörökítődik, ez mind a szakképzettséggel rendelkező, mind a diplomás szülőkre igaz. Emellett az alacsonyabb végzettségű szülők többsége a saját végzettségénél egy kategóriával magasabb szintű képzést szán gyermekének.
2018-as országos pályaorientációs vizsgálat letölthető:
https://gvi.hu/files/researches/548/palyaorientacio_2018_tanulmany_180807.pdf
Forrás: VMKIK
Az MKIK GVI (MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet) 2018-as országos pályaorientációs vizsgálata a pályaválasztás előtt álló, hetedik osztályos általános iskolás tanulók továbbtanulás és szakmaválasztás iránti érdeklődését vizsgálja. Az eredmények a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) 2018-as országos pályaorientációs vizsgálatának eredményein alapulnak, 9071 fő adatai alapján.
A tanulók közül már majdnem mindenki (92%) foglalkozott a továbbtanulás kérdéseivel. Közülük a legtöbben (85%) a szülőkkel való beszélgetést választották a tájékozódásra, 70%-uk osztályfőnöki órán, 34%-uk iskolai pályaválasztási rendezvényen, 24%-uk pedig idősebb barátoktól szerezte az információit.
A megszerzendő végzettséggel kapcsolatban a legtöbb tanulónak azt tanácsolták a szülei, hogy szerezzenek szakmát és érettségit (25%). Hasonló arányban adták azt a tanácsot is, hogy diplomás emberek legyenek (24%). A tanulók 22%-ára a szülők rábízzák a választást, 13%-nak érettségit, 10%-nak szakma szerzését tanácsolják, 5% pedig még nem beszélgetett szüleivel a továbbtanulásról.
A legtöbb tanulónak (80%) azt a tanácsot adták a szülei, hogy szerezzen olyan szakmát, amivel szívesen foglalkozna. A tanulók körülbelül 55%-ának azt javasolták szülei, hogy olyan szakmát szerezzen, amivel jól tud majd keresni.
A továbbtanulási terveket tekintve a legtöbb diák főiskolai vagy egyetemi diplomát szeretne szerezni (36%), őket követik azok, akik szakmát és érettségit szeretnének (23%), 15%-uk szakképzettséget szeretne, 12%-uk szakgimnáziumi érettségit. A tanulók 9%-a gimnáziumi érettségit kíván szerezni, 5%-uk pedig technikusi végzettséget. A tanulók mindössze 1%-a jelezte, hogy az általános iskola után nem szeretne tovább tanulni.
A jövőbeli foglalkozások tekintetében a sportolás, a számítógépes munka és a szakácsmesterség a legnépszerűbb a diákok körében.
A legtöbb tanuló jövőbeli munkájával kapcsolatban azt tartja a legfontosabbnak, hogy biztos munkahelye legyen (98%-uk szerint fontos ez), valamint, hogy sok pénzt keressen (95%), illetve hogy jó kapcsolata legyen a munkatársaival (93%) és érdekes legyen a munkája (93%).
A hetedik osztályos diákok továbbtanulási terveire jelentős mértékben hatnak életkörülményeik: a szegény környezetben felnövő gyerekek tanulási, pályaválasztási ambíciói sokkal alacsonyabb szintűek, mint a jobb módú családból származóké. Így a rossz körülmények között élő fiatalok jellemzően érettségit nem adó szakközépiskolába készülnek, és közülük sokkal kevesebben terveznek felsőfokú tanulmányokat végezni, mint jobb módú családból származó társaik közül.
A továbbtanulást tekintve a nyugat-dunántúli diákok tervezik legmagasabb arányban (14%), hogy szakgimnáziumi érettségi szereznek. Szakképzettség megszerzését lényegében az átlagnak megfelelő arányban tervezik, míg a felsőoktatásban való részvételi tervek szintén átlaghoz közeli, de némileg az alatt maradó arányban jellemzőek rájuk. A tervezett továbbtanulás átlagos időtartama szintén megközelíti az országos átlagot a régióban, de némileg az alatt marad (5,9 év). Zala megye lényegesen elmarad a régió másik két megyéjétől: míg itt csak 5,6 év a továbbtanulás tervezett időtartama, Győr-Moson-Sopron megyében 6,0 év, míg Vas megyében 6,1 év. A Nyugat-Dunántúlon tanácsolják a szülők legnagyobb arányban gyermekeiknek, hogy érettségit szerezzenek, illetve a régióban szorgalmazzák leginkább a pályaválasztási rendezvényeken való részvételt, és itt a legkisebb azon szülők aránya, akik szerint nem fontos a szakmaválasztás. A régióban a második legmagasabb a sporthírek, valamint az utazás iránt érdeklődő diákok aránya. Szakmacsoportonként nézve a nyugat - dunántúli diákok csak a műszaki és mérnöki munkák, valamint a gasztronómiai munkák iránt mutatnak átlag alatti érdeklődést, a többi terület esetében némileg átlag fölötti érdeklődés jellemző rájuk.
Az adatokból azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a szülők jelentős része (több, mint a kétharmada) azt szeretné, hogy gyermeke szakképzettséget, vagy szakmát és érettségit szerezzen az általános iskola után, de emellett több mint egynegyedük felsőfokú végzettséget szán neki. A szülők és gyermekeik továbbtanulási céljai általában egybeesnek; a szülők leginkább gyermekük tehetségének, érdeklődésének megfelelően alakítják ki véleményüket a továbbtanulással és a pályaválasztással kapcsolatban, de nagyon sok esetben saját szakmájuk folytatását is elvárják gyermeküktől. A szülők iskolai végzettsége sok esetben továbbörökítődik, ez mind a szakképzettséggel rendelkező, mind a diplomás szülőkre igaz. Emellett az alacsonyabb végzettségű szülők többsége a saját végzettségénél egy kategóriával magasabb szintű képzést szán gyermekének.
2018-as országos pályaorientációs vizsgálat letölthető:
https://gvi.hu/files/researches/548/palyaorientacio_2018_tanulmany_180807.pdf
Forrás: VMKIK
Eseménynaptár
Hírek, aktuális
2024-04-19 08:13
Ülésezik Körmend Város Önkormányzatának Képviselő-testülete
2024. április 25-én (csütörtökön) 8.00. órai kezdettelTovább
ÖNKORMÁNYZAT
