Hírek, aktuális / Mozsárágyú, alabárd és toronyóra – mindnek érdekfeszítő története van

 Egy múzeum kiállítótere és raktára olyan, mint egy kincsesláda. Öröm és nagy izgalom felfedezni, mit rejt. Móricz Péter történészt, a Dr. Batthyány-Strattmann László Múzeum vezetőjét kértük, hogy válassza ki a számára három legérdekesebb műtárgyat az intézmény gyűjteményéből.
A 17. században a Batthyány családnak saját tüzérsége volt, ágyúit maga öntette. Az elkészült nagy ágyúk modelljei a család gyűjteményébe kerültek. A körmendi múzeumnak adományozott modell valószínűleg két évvel Buda töröktől való visszafoglalása előtt, 1684-ben készült. – A műtárgy szerepelt országos kiállításokon, sőt, az 1900. évi párizsi világkiállításon is. A bronzból készült, zömök, henger alakú modell 22 centiméter hosszú, 12 centiméter átmérőjű, kalibere 7,5 centiméteres. A cső üregének mélysége 11 centiméter, a lőporüreg átmérője és mélysége is 5,5 centiméter. A cső két oldalán oldalcsapok találhatók, amelyek modell révén állványra helyezhető. Díszítését vésett jelmondatos címer, mitológiai jelenetek és növényi ornamentika alkotja. A címer felett kétoldalt két angyalalak tart egy feliratszalagot, amelyen a Nescit Occasum, vagyis „Nem ismer hanyatlást” jelmondat olvasható. A modell 2011- ben, 66 év lappangás után került vissza a Batthyány kastélyba. A modell négy keréken guruló állványa a 2. világháború után elveszett, rekonstrukcióját a Körmendi Modell és Makettépítő Klub tagjai, Auer Miklós és Varga Gábor készítették el.
Igencsak izgalmas műtárgy az az 1871-es alabárd is, amely pár epizód erejéig összefonódik a Szent Móricz Péter történész a mozsárágyúval FOTÓ: TJ Korona történetével. – A legrangosabb nemzeti jelképet fegyveres kíséret mellett „utaztatták” és egy ideig Kőszegen, illetve Velemben őrizték. 1945-ben a kőszegi bunkerben ott maradt az egyik testőr alabárdja. Egy asszony találta meg, aki elvitte a körmendi Belencsák-műhelybe. Disznóölő kést akart készíttetni belőle, de a késes ezt nem vállalta. Az alabárdon Patrona Hungariae, Szent Korona és magyar címer ábrázolás látható. Az 1888-as toronyóra Sándor Ferenc géplakatos és toronyóra készítő nevéhez köthető, akinek ötvenkét toronyóra őrzi emlékét Vas, Zala és Győr-Moson-Sopron vármegyében. A körmendi kiállításon látható negyedütős óraszerkezet minden darabját saját kezűleg állította elő a szakember. Három felhúzható súly működteti az óra negyed- és egész ütős szerkezetét és ingáját. A körmendi múzeum három történeti, néprajzi, valamint ipar- és technikatörténeti gyűjteménnyel rendelkezik. Ezek 10 ezer tárgyat, 5400 dokumentumot és 2 ezer fényképet jelentenek.
Az intézmény legértékesebb műtárgyai közé tartozik Batthyány I. Ádám bronz ágyúja (1647), a Batthyány- címeres pénzverőtövek (18. század) és a körmendi mészáros céh ónkannája (1723). A dokumentumok közül nagy jelentőségű Andreas Leithner axonometrikus rajza Körmend főteréről (1853), Kossuth Lajos iratai (1850), a Batthyány családfatöredék (1743), Batthyány I. Ferenc végrendelete (1559) és dr. Batthyány-Strattmann László végrendelete (1916).


TJ