Hírek, aktuális / Élet a Szentlélekben

A Batthyány Örökségközpont Színház aulájában, Pete Polgár Máté rédicsi plébános - városunk szülötte - tartott előadást „Élet a Szentlélekben” címmel, mely a Galata levélben olvasható. Az április közepi összejövetelen a terem megtelt érdeklődőkkel.
Ki a Szentlélek? - tette fel a kérdést  bevezetésében Pete Polgár Máté. Meg is válaszolt rá: a harmadik isteni személy, akit az atyával és a fiúval együtt imádunk. Az ószövetségi Teremtés könyvében olvashatjuk:
„Isten lelke lebegett a vizek felett”. A kezdetben lévő káoszból a lélek rendet teremtett. Az Újszövetségben, mint Paraklétosz, azaz mint vigasztaló „elvezet titeket a teljes igazságra” hallhatjuk az úr Jézus szavaiból.
Az első pünkösd a tízparancsolat adásának az ünnepe volt. Az Újszövetségben az úr Jézus a szeretet fontosságát hangsúlyozza. Az Evangéliumban a szeretet és az igazság törvénye egyensúlyban van. A szentlélek az egységnek a lelke. Pünkösd az egyház születésének az ünnepe, melyet nem veszünk elég komolyan, hívta fel figyelmet az előadó, nem ünnepeljük meg úgy, mint a karácsonyt, a húsvétot. Pedig pünkösd hétfőn Máriát, mint az egyház édesanyját ünnepeljük.
A szentlélek szimbóluma a galamb, mely kezdetben a választott nép jelképe volt. Ezt követően a lélek gyümölcseiről hallhattunk: elsőként a szeretetről. Sajnos a mai ember igénye az önző szeretet, amely csak önmagára irányul. Példával illusztrálta, hogy a szeretetből vissza nem adott sértésnek óriási ereje van. „Legyőzitek a világot” olvasható Szent János apostol második levélben. Az öröm nem más, mint a szentlélek élete bennünk a gyakorlatban. Erre vonatkozóan Sík Sándor Hiszek c. verséből olvasott fel, amely gyönyörűen példázza a hitünket. A békesség gyümölcse napjainkban különösen fontos, hiszen háborúk dúlnak a világban és otthonainkban is.
A türelemmel kapcsolatban Szent Ilona életét hozta fel példának. A türelem meghozza az élet koronáját. Constaninusz Chlorus hadvezér feleségül vette egy fogadós fiatal lányát, aki fiat szült neki, a későbbi nagy Konstantinusz  császárt. A hadvezér nem tartotta méltó feleségnek Ilonát, s elhagyta. 312-ben a pogányok betörtek a birodalomba és Konstantinusz – Szent Ilona fia – a csata előtt álmot látott a keresztről és hangot hallott: „e jelben győzni fogsz”. A történetet ismerjük: reggel keresztet festettek a pajzsukra a katonák és a csata Konstantinusz győzelmével végződött. Császárrá koronázták, majd 313- ban kiadásra került a milánói türelmi rendelet, a keresztény vallás szabad gyakorlása. Ezt követően édesanyját Rómába hozatta és császárnővé koronáztatta.
A kedvességről Szalézi Szent Ferenc szavait idézte: „egy csepp mézzel több legyet lehet fogni, mint egy hordó ecettel”. Ez a kedvesség tanulandó. A jóság gyümölcsét Assisi Szent Ferenc „Pax et bonum” jelmondatával fejtette ki. Békére és jóságra van szüksége a világnak, szemben az anyagi biztonsággal, ahol az emberek rendkívül boldogtalanok. És mennyi olyan szegény hely van, ahol az emberek egyszerűen élnek, de boldogok.
A hűség jelentése ragaszkodni a meglévő jóhoz. Babits Mihály írja: „Könnyű belerohanni az új rosszba, de nehéz megtartani a régi jót”. A Jelenések könyvében olvashatjuk: „légy hű mindhalálig és neked adom az élet koronáját.”A szelídséggel kapcsolatban Jézus szavait idézte a plébános: „legyetek tehát okosak, mint a kígyók, és szelídek, mint a galambok” (Mt 10,16). Végül az önmegtartóztatás gyümölcsére hívta fel a figyelmet a karmelita kolostorokban olvasható felirattal: „kerüld a rosszat, de mindazt a jót is, amit Isten nem nekünk szánt”. A legalkalmazkodóbb népek élték túl a történelem viharait. Az önmegtartóztatás tud áldozatokat hozni. Lisieux-i Szent Teréz életpéldáját ismertette a szeretet kis útjaiban, mely szerint a jó is tud ragályossá lenni.
E gyönyörű előadás feltöltötte a hallgatóságot, rá kellett döbbeni, csak rajtunk múlik, hogy mindez a saját életünkben mennyit  kamatozik.


Szigeti Lajosné
Fotó: Jámbori Tamás
Körmendi Híradó